tarajos Sül/Fő

600 bejegyzés. Ha Leonidásznak ennyi embere lett volna, akkor miután bedarálják a perzsákat, még nyomhattak volna egy Sparta A - Sparta B meccset. Persze a filmből semmi nem lett volna, nem bírta volna a büdzsé a kétszer annyi statiszta hasizomrajzolását. Kommentből 197 db van. Elfogadható mennyiség.

Ez egy felettébb pocsék év volt, örülök, hogy vége. A mérleg pozitív serpenyőjében egy kellemes BN, egy életút-csapat és egy tanúnak felkérés van. Ja, és hogy a népszerűségem töretlen azon totálisan meg vagyok döbbenve. Amúgy meg...

Amihez nyúltam 2009-ben, az úgy ment tönkre, ahogy lehetett. Csalódni nem szoktam emberekben, alapból nem is várok sokat senkitől (talán ezért kedvelek annyi mindenkit). Idén sikerült olyanban is, akit öt éve ismerek, olyanban is, akit idén ismertem meg jobban. Furcsa, de 2009-hez köthető az első ember, akire rámondom, hogy egoista. A hamvába halt csónaktúra óta küzdök, hogy valamit sikeresen és működőképesre összerakjak. Ezért vállaltam el a showhajtás CsK szerepet is. Bizonyítani kell magamnak, hogy képes vagyok még koordinálni. Nem hiszem és nem tudom, hogy sikerült e.

Úgy voltam vele, hogy a 2008-as év kibillentett a szintről, ahol évekig léteztem, most már haladhatok felfelé, de ez bizony lecsúszás volt. Örültem, hogy vége, de vajon várjam-e a 2010-et?

Az év filmje a Becstelen Brigantik. Tetszett a Zombiland, az Up! és a Star Trek film is. Jól szórakoztam még vagy egy tucatnyin (Pankrátor, Gettó milliomos, Terminátor 4, X-men: Wolverine, Gran Torino...). Amit nem kellett volna az a Dragon Ball, a Crank 2, a 2012. Külön említést érdemel az Avatár. Minden idők legdrágább filmje, oszt egy elcseszett forgatókönyvíróra nem tellett? Egy nőbe sem leszek szerelmes, ha szép és üres. Bár úgy tűnik a világ nagyobbik része igen. Szép, színes, szagos, jön még két rész belőle, nem vagyok benne biztos, hogy fogok kiadni érte pénzt.

Nu, ez volt 2009 és úgy általában a tonyo.freeblog.hu utolsó bejegyzése. 600 darab pont elég, nemde?

Kirúgtak egyetemről. Engem. Jutalmat kaptam. Azt is egyetemtől. Beteg ez a világ.

Fel vagyok kérve.

Vége az idei showhajtásnak. Nyertünk. Több pozitívumot nem tudok róla elmondani. Szidni meg nincs kedvem. Még egy pozitívum: a csapat hozta amit tavaly, pedig a szervezői gárda "kreatív" fele mindent megtett azért, hogy egy életre elvegye a kedvünket a Showhajtástól. Volt egy olyan kérdés, hogy mondjátok el három szóban, miért fogtok nyerni. Válaszom: Balu, Csuvi, Isti. Vagy: Pitta, Zsolooo, Fati. Vagy: Anna, Vivi, Aurél. Sorolhatnám még, és ez jó.

Ez egy nagyon bugyuta tavasz. Nem az időjárásnak megfelelő az évszak, se az emberek egymáshoz való viszonya. Döbbenet.

Bejegyzek egy októberit is, mert csak. Főleg, mert hangulatrombolónak találom az óraátállítás. Egyrészt nem esik jól sötétben hazamenni melóból, olyan, mintha az egész napom átdolgoznám. Másrészt a saját lényem jóval lassabban áll át és még mindig 8 óra előtt 10 perccel jelez, hogy kelni kéne, de az most 6.50 és olyan nincs is. Lényeg, hogy hangulat lerombolva. Pedig a hétvégi sör-bor-haverok kifejezetten jóra sikerült, showhajtás hangulat is kezd kellő szintre emelkedni, túráztam is. Még arra is rájöttem, hogy miért vállaltam el a CsK tisztet (bármit is jelent). Mondjuk ezt az infót november 15-ig megtartom magamnak.

Azért jó félálomban villamosozni mert. "Vásárcsarnok következik, az ajtók a baloldalon nyílnak a völgyben a kert virágok...". Egy felettébb bonyolult és maximálisan kihasznált októbert terveztek nekem, terveztem magamnak. Holnap kezdődik. Bizonyára jó lesz.

Töprengek egy ideje ezen blog halálán. Szerintem szép kort megért, de nem hajt semmi hasznot immár (szerintem Jókai óta az első ember vagyok, aki használja ezt a szót). Majd eldől, magamat ismerve, úgyse hirtelen halál lesz, hanem hosszas agonizálás. Lehet, hogy ez már az.

Múlthéten találkoztan valakivel, akivel nem akartam. Kellemes volt és egy kicsit felkavaró.

Múlthéten láttam valamit, amire kíváncsi voltam. Lenyűgöző és megalázó volt.

Múlthéten elbúcsuztam a nyártól. Kösz Ogre.

Múlthéten újra fürödtem a Balatonban. Fél méteres hullámok mellett is ez volt idén a legkellemesebb.

Múlthéten kitört belőlem a koliapu. Azóta se tudtam kialudni magamat.

Múlthéten elkezdődött a tanév. Heti rutin: Megbeszi-foci-nyitás-mese-péntek. A hétvégén meg felmegyünk a hegyekbe...

Hoppá-hoppá, szerződéshosszabbítás fizetésemeléssel. Saccra 10% illetménynövekedés áldozata lettem :-)

Mélységes szégyenérzet és lelkiismeret furdalás van bennem, hogy az időjárással karöltve elbasztam tucatnyi ember nyaralását. Nyolc nap nyaralás helyett lett két nap kalandtúra. Szánalmas. Azóta kerülöm az embereket, de szerencsére nem kölcsönös. Ja, és gyógyulok már.

Nu, megjött az eredmény, Tonyó 1698. lett 9299 induló között.

Mennék én evezni, de tanult és az asztrológia világában mélyen hívő ismerőseim azt mondanák, hogy a csillagok nem akarják. Egy embert nem enged el a munkahelye, persze a pasija sem jön. Nem baj, minden előzetes megérzés ellenére szerzek másik embert. Egy embernek aláfordul a bokája, kórház, majd kinyilatkozik: akkor is megyek. Evvel elmúlt az emberi tényező hibafaktora egy időre, jöhet a nem-emberi. Keddről szerdára éjjel 4 métert emelkedett a vízszint a Rábán, csak nagyon gyakorlottaknak ajánlott, na nekünk nincs olyan egy se. Mindenhol azt írták, hogy napok alatt képes métereket csökkenni, hát kivárom. Ma reggel már csak 50 centin áll, -50 lenne az ideális. Eh, inkább nézzétek meg: Vízállás.

Felrobbanok, szétvet az ideg. Engem. Pedig több, mint két évig bírtam nélküle. Két nap múlva kenutúra, már ha lesz belőle valami.

Átúsztam, megúsztam, 2h. 16min. 48sec. Tűrhető, de lehetett volna jobb is.

Szeretnék megemlékezni hajdanvolt pszichológusomról 3 nappal születésnapja után és két nappal névnapja előtt. Sok-sok boldogat neki mindenből, de a nevét nem írom, mert beszólt, hogy négy éve nem szerepeleltetem a blogomban. Ezt meg úgyse fogja észrevenni.

"Zsuzsa kritikusan végignézett magán.

Zsuzsa... ez nem túl jó név, nem? Nem igazán rossz név, nem olyan, mint az a szegény Jodin a negyedik osztályban, vagy a Zoárda, ami igazából azt jelenti, hogy "jaj, mi igazából fiút akartunk". De unalmas. Zsuzsanna. Jó öreg Zsuzsi. Olyan név, ami szendvicseket készít, megörzi a fejét vészhelyzetben, és a többi ember rámeri bízni a gyerekét.

Ezt a nevet egy királynő vagy istennő sem viselte soha.

És még csak becézésével sem lehet sok mindent kezdeni. Lehet úgy írni, hogy Suzy, és akkor olyan, mintha a tulajdonosa rúdon táncolna a megélhetéséért. Vagy ki lehet belőle venni egy Z-t és egy S-t, illetve az utolsó A-t E-re lehet cserélni, de akkor is úgy fog kinézni, mint egy utólag kicsicsázott név. Éppen olyan rossz, mint a Mónika, ami szinte kiált egy Q betűért."

 

Megjelent a Gördülő Kövek Sir Terry Pratchett-től.

Lassan csak megrendezik az átúszásomat, én meg megrendezem a csónaktúrájukat és evvel nagyjából véget is ér a nyár. Semmi egyéb. Egészségem jó (csak ahogy szokott, térdem bekötözve), melóban tömény önbizalom vagyok (egy hónap múlva lejár a szerződésem), otthon minden rendben (apám munkahelye megszűnt), hangulatom tűrhető (ez mondjuk igaz). Álmomban pedig gonosz férfit öltem és gonosz nőt szerettem, de csak a férfi volt ismerős a való életből. Most komolyan, ki álmodik krimit a saját főszereplésével? Csodálkoztok, hogy nem blogolok? Ehh...

Aránytalanul keveset mozgok, ahhoz képest, amennyit szeretnék. Talán itt van az ideje beszámolni az első idei próbálkozásról. Négy nap kerékpáron a Balaton körül. Ez volt a terv. Nekem ez 1+2 nap lett, mert béna vagyok, ezen nincs mit magyarázni. Azért 150-160 km így is lement. Egy huzamosabb alvás után minden bajom elmúlt, hétfőn reggel úgy indultam munkába, mint mindig. Erőm még maradt, úgyhogy Balaton-átúszás és Rába evezés még jöhet.  Vannak képek is, jó sok. Nyilvánvaló tény, hogy nagy és kövér vagyok, kéne ellene még tenni.

Holnap tekerek egyet! Ártani fog és mégis élvezni fogom. Ennyit a kerékpározásról.

Patchelés miatt ki vagyok zárva a rendszerből amiben fejlesztenem kéne. Mondjuk úgy is érzem magam (kívül vagyok és benn lenne jó).

A címben megadott három szó jelen esetbe egy film címe, ahol zenészek csinálják amihez értenek (zenélnek). Volt ugyebár egy Ben King Stand by meje a tecsőn, ami zseniális, most viszont megtetszett néhány másik is. Per pillanat szeretném, ha mindenki élvezhetné a telugu nyelven szoló Chanda Mamat vagy valamelyik Bob Marleyt. Nekem most jól esett. 

Ma lett öt éves a blogom. Még jó, hogy leírtam elején, hogy miért akarok blogolni, mert enyhén szólva semmire nem emlékszem belőle. Amit pozitívan értékelek, hogy az első néhány bejegyzésben szereplő emberekkel még mindig létező kapcsolatom van. Most meg már nincsenek emberek a blogomban, csak én. Ilyen tapintatos vagyok.